Kft alapítás – Vezető tisztségviselő

Ma a Kft alapítás témánkon belül a vezető tisztségviselőt elemezzük ki egy kicsit részletesebben.

A korlátolt felelősségű társaság egy jogi személy. Minden olyan jogalany, amit alapítani kell vagy valamilyen gazdasági tevékenységet végez, jogi személy az új Ptk. szerint.

Vezető tisztviselő csak és kizárólag természetes személy lehet. Természetes személy maga az ember. Vagyis lefordítva egy vállalkozás tisztviselője nem lehet egy másik vállalkozás, csak ember. Ez volt a régi szabályozás szerint. De most már megengedi a Polgári Törvénykönyv, hogy egy jogi személy legyen egy másik jogi személy vezető tisztségviselője. Ilyenkor viszont figyelni kell, hogy ki kell jelölni mindenképpen a feladatra egy személyt. Ugyanis ennek a személynek a nevében fog tudni eljárni a másik gazdasági társaság.

Vezető tisztviselő lehet olyan személy is, aki a Kft alapítás során nem került be a társasági szerződésbe, tehát nem tag.

Általában egy, esetleg több ügyvezető is szóba jöhet korlátolt felelősségű társaság esetén.

Ebben a feladatkörben csak nagykorú személy, tehát a 18. életévét betöltött személy vehet részt. Valamint, nem szabad, hogy korlátozva legyen a cselekvőképessége a tevékenységet illetően.

Ezeket az apró feltételeket szabja meg számunkra a polgári Törvénykönyv, amikor a Kft alapítása folytán választunk egy vezető tisztviselőt.

Az üzletrész átruházása 1.

Az üzletrész átruházása 1. 

Kft alapítás után a társasági szerződésben megtörténik a vagyoni jogosultságok arányának a kft tagjai között történő kialakítása. Ez azonban nem jelent megváltoztathatatlan tulajdonosi viszonyokat. Egy már megalakult kft üzletrészéhez való hozzájutás kétféle forrásból származhat, egyik az üzletrész tagok egymás közötti átruházását jelenti, a másik megoldási mód pedig harmadik személyekre történő átruházás.

 

A kft alapítás utáni átruházás kft-n belül, tagok között elméletileg korlátlan, hiszen egy zárt gazdasági társaságban a tulajdonosi arányokat érintő változás nem eredményez a szervezet működésében alapvető befolyást, hiszen nem a tagok személyében beállott változásról van szó.

Azonban a tagok által kívánt megfelelő mértékű erőviszonyok fenntartásához előírhatnak egymás között elővásárlási jogosultságot, kötelezettséget. A szerzési előjog több érintett tag esetében üzletrészeik mértékéhez igazodik.

Ehhez azonban háttérszabályként figyelembe kell vennünk az elővásárlási jogra vonatkozó szabályozást is a közös tulajdonhoz tartozó szabályozás mellett.

Ilyen esetben a vagyon tényleges elaprozódását az akadályozná meg ezen szabályok szerint leginkább, hogy az átruházó tulajdonos választhatja meg a több előjogosultsággal rendelkező személyek közül azt, akinek adni szeretné tulajdoni hányadát.

A jogi szabályozás kft-nél azonban az üzletrész arányos megszerzését írja elő biztosítva ezáltal a társaságon belüli erőviszonyok megtartását. Természetesen ettől a szabálytól is el lehet térni kft alapításakor vagy azután.

Az üzletrész fogalma

Az üzletrész fogalma 

A kft és kft alapításához szorosan kötődő fogalom a tagok vagyoni hányadát megtestesítő üzletrész. Az üzletrész az új Ptk. meghatározása szerint a törzsbetéthez tartozó tagsági jogok és kötelezettségek összessége, amely a társaság nyilvántartásba vételével keletkezik. Az üzletrész tehát a tagok jogait és a társasági vagyonból őket megillető hányadot alkotja. A korábbi szabályokhoz képest kikerült az a rendelkezés miszerint egy tagnak csak egy üzletrésze lehet és a szerzett üzletrész az eredetihez képest, az átvett résszel növekszik.

Az üzletrész mértéke és az ahhoz kapcsolódó jogosultságok arányban állnak egymással, a tagok által birtokolt azonos mértékű üzletrészhez ugyanakkora mértékű jogosultságok kapcsolódnak.

A társaság tagjainak nyereségből és veszteségből való részesedése is igazodik a felosztott arányokhoz. A törzsbetét és üzletrész arányait azonban a főszabálytól függetlenül kft alapításakor a tárasági szerződésben eltérő mértékben is meg lehet állapítani, ezt hívjuk külön jogos üzletrésznek, mely ezáltal eltérő szavazati jogot biztosíthat.

Az üzletrész fogalmától el kell különítenünk az üzlethányadot, mely valamely tag közös tulajdonú üzletrészben megszerzett hányadát képezi.